Dunaharaszti

Dunaharaszti

A Fővárostól 17 km-re, a Ráckevei-Soroksári Duna bal partján fekvő település 2000-ben kapott városi rangot. Fejlett infrastruktúrája, színes társadalmi élete miatt a térség egyik leglakottabb városa.

Már a bronzkorban lakott település volt, melyről régészeti leletek tanúskodnak, a rómaiaknak kereskedelmi útja vezetett át a térségen, amely védelmére erődöket építettek. Mátyás király idején a térség legnagyobb, iskolával is rendelkező települése volt. A török időkben szinte teljesen lakatlanná vált, majd az újjáépítéskor német telepesek jöttek a vidékre. 

A 19. században, a HÉV-vonalak megépítésével megkezdődött Dunaharaszti igazi fejlődése: a polgárosodás során kaszinók, klubok, üdülőszanatórium, polgári és sportegyesületek alakultak. 1930-ban már többen laktak itt, mint Ráckevén vagy Szigetszentmiklóson. Polgári és tanonciskolája révén a térség iskolaközpontjává vált.

A 20. század során a második világháború és az 1956-os földrengés nagy károkat okozott, a lakosságszám ennek ellenére folyamatosan nőtt.

1990-től, az önkormányzati önállósulással, valamint az M0-s és az új 51-es útmegépítésével megkezdődött nagyívű fejlődése. Közlekedés-stratégiai fontosságát a Magyarországon befektető világcégek azonnal felismerték. Letelepedésüket elsősorban Dunaharaszti vezetése segítette elő azzal, hogy elsőként a leendő iparterületen épített ki teljes infrastruktúrát.

Dunaharasztin - kultúráját megtartva és művelve - több nemzetiség él együtt: német, cigány, bolgár, lengyel kisebbségi önkormányzat is működik.

A programokról és a városról ide kattintva tudnak tájékozódni.

vissza