TDM - Kis-Dunamente

Gasztronómia

Dömsödi halászlé

A Józan Lajos halász receptje alapján készülő halászlé elkészítésének első fázisában megfőzzük az alaplét. Beletesszük az alaplébe szánt dunai apróhalat és ami a szeletelésből maradt. Minél többféle halból készül, annál ízletesebb pl. keszegfélék, törpeharcsa, kárász, balin, sügér mind jó bele, kivéve a csukát! Rakunk hozzá lecsót vagy friss paprikát, paradicsomot, egy-két gerezd fokhagymát, kevés őrölt borsot. Felöntjük annyi dömsödi csapvízzel, hogy betakarja a halat. Kb. másfél-két órát forraljuk száraz akácfával tüzelve, mert a füstjének íze is hozzá tartozik a halléhez. Ha megfőtt a lé, kiszedjük a nagyobb csontokat, gerincet majd az egészet átpassszírozzuk. Az elkészült alaplét visszatesszük a bográcsba, forraljuk 30 percig, majd beletesszük a lesózott halszeleteket. A kóstolást előkészítendő kiöblítjük a szánkat kadarkával vagy oportóval. Fontos, hogy minden ízlelés előtt ezt megismételjük! Közben csöve erős, piros paprikát teszünk a tetejére, kb. annyit, ahány adagot készítünk. Mellé a kiskunsági homokban termelt búzából és a dabi malomban őrölt lisztből, a dömsödi pékségben sült kenyeret ajánljuk, mert a halban gazdag, sűrű halászléhez ez passzol.

Zimmet Kropf’n sütemény (fahéjas fánk)

Több mint száz esztendővel ezelőtt Pest megyében két és fél tucat olyan település volt, amelyekben a németek aránya meghaladta az 50%-ot. A nemzetiségi adatok mára megváltoztak, ám a szigetújfalui németek a mai napig megőrizték identitásukat, hagyományaikat. A Zimmet Kropf’n Szigetújfalu sváb lakosságának jellemző ünnepi süteménye. Készítésének nagy mestere Cilike, Firnigl Mihályné, aki a községi rendezvényeken süti a fánkot. A sütemény egyedisége maga a sütési mód és a speciális sütőeszköz.

Hozzávalók:

30 dkg darált háj
3 tojás sárgája
50 dkg liszt
2,5 dl tej
csipet só
olaj a sütéshez
fahéjas porcukor a díszítéshez

Elkészítés módja:

A hozzávalókat a háj kivételével tésztává gyúrjuk, majd 2-3 cm vastagra nyújtva kiterítjük és középre egy csíkban elhelyezzük a hájat. A tésztát alulról és felülről valamint jobbról és balról ráhajtjuk. Majd ismét kinyújtuk és hajtogatjuk. Ezt félóránként megismételjük kb. 4-5 alkalommal. Az utolsó hajtogatás-nyújtást követően 2-3 mm vastagra nyújtuk a tésztát és kisebb tenyérnyi nagyságú téglalapokat formázunk belőle.

A henger alakú speciális sütőeszközre rögzítjük és forró olajban kisütjük. Fahéjas porcukorba forgatva tálaljuk.

Ha konyhánk nincs felszerelve a képen látható eszközzel, legyünk kreatívak :) süssük ki úgy, mint a csörögefánkot :)

Természet

Ráckevei Duna-ág úszólápjai és élővilága

A Ráckevei Duna a Duna folyó egyik jelentős mellékága, a Csepel-sziget északi csúcsánál ágazik el, majd 57,3 km-rel lejjebb, Tassnál a sziget déli csúcsánál torkollik újra a folyamba.

Taksony, Szigetszentmiklós, Dunavarsány és Szigetcsép térségében húzódik Európa második legkiterjedtebb úszólápja. (A legnagyobb ilyen képződmény a Földközi-tengerbe ömlő Rhone folyó deltájában található.)

Ez a víz felszínén lebegő speciális növényi társulás többnyire nádból, sásból és gyékényből áll. Kiterjedése 700 hektár. Ezek a szigetszerű képződmények ritka, védett növény-, és állatfajok élőhelyei, megtalálható itt számos orchideaféle és tőzegmohafaj, valamint szürke-, és törpegém, bölömbika vagy cigányréce is. Halak közül a réti csík, vagy a lápi póc érdemel említést.

Az úszólápoknak fontos szerepük van a vízminőség védelmében is: bár felveszik a vízből a tápanyagot, nem juttatják vissza azt, hanem tőzeg formájában elraktározzák.

Épített örökség

Ráckevei Hajómalom

Nemcsak Pest megye, de egész Magyarország különleges ipari műemléke a ráckevei Hajómalom, hazánk egyetlen, ma is működő szerkezete.

A hajómalmok régen általánosan elterjedtek voltak folyóinkon, de a 20. század második felére már csak néhány maradt belőlük. A ráckeveit 1967-68 telén összetörte a jég, szakszerű helyreállítását követően végül 2010-ben adták át. A látogatók őrlésbemutatóval egybekötött tárlatvezetésen ismerkedhetnek meg a malom működésével.

Régi Városháza, Ráckeve

Ráckevét négytornyú városnak is nevezik, hiszen szinte mindenhonnan látszik a régi Városháza kovácsoltvas erkélyes tűztornya, valamint a katolikus, a református és a szerb-ortodox templomtorony. A Tűztorony kilátóból pazar körpanoráma látható: tiszta időben tökéletesen kivehetőek a budai hegyek, Kiskunlacháza, valamint a kis-dunai szigetek. Az épületben jelenleg a városi bíróság és a gyermekkönyvtár működik.

Zichy kápolna, Lórév

Pest megye és az ország egyetlen szerb többségű településének határában emelt kápolnához az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik kevésbé ismert eseménye kötődik. Lórév települése mellett, itt végezték ki 1848. szeptember 30-án gróf Zichy Ödönt. Fejér megye volt alispánját azzal vádolták, hogy összejátszott Magyarország ellenségeivel. A romantikus, neogótikus stílusú épületet 1858-59-ben emelte a Habsburg család Zichy Ödön emlékére. Az ártéri környezet, a füves, erdősávval szegélyezett terület még inkább egyedi hangulatot kölcsönöz a kápolnának.

Ráckevei szerb (Nagyboldogasszony) templom

Az 1487-ben felszentelt templom Magyarország egyetlen gótikus szerb temploma. A településre a 15. században érkeztek rác kereskedők a török hódítás elől menekülve. Saját templomukat a század második felében kezdték el építeni. A templomhoz a 16. században két mellékkápolna épült reneszánsz stílusban, a templomkertben külön álló harangtorony pedig a barokk stílus jegyeit viseli magán. Freskókkal gazdagon díszített belsejében rokokó ikonosztáz található.

Csepel Autó Gyártmánymúzeum, Szigetszentmiklós

Az 1950-es évek elejétől futottak a magyar utakon a Csepel Autógyár termékei, köztük a képeken látható, ma már legendásnak számító teher-, katonai szállítók és tűzoltóautók. A ’70-es évek elejétől autóbusz-padlóvázakat és buszhoz tartozó szervókormányokat is gyártott a cég. Ekkoriban már 10 000 ember dolgozott a gyárban. A múzeum élő tárlatvezetéssel tekinthető meg, a hazai ipartörténet egyik legizgalmasabb fejezetébe enged betekintést.

Lakihegyi adótorony, Szigetszentmiklós

A lakihegyi rádióadó Szigetszentmiklós Lakihegy nevű részén épült ipari létesítmény. 314 méteres magasságával 1933-as átadása óta Magyarország legmagasabb építménye. 1985-ben ipari műemlékké nyilvánították, 2006-ban történt felújítását követően a solti adó tartalékaként funkcionál.

Az elnyújtott oktaéder alakú vasszerkezet amerikai terveit Tantó Pál mérnök adoptálta a csepel-szigeti homokos talajviszonyoknak megfelelően.

Tömege 280 tonna, amit egy 178 méter sugarú körben 8 darab, egyenként 220 méter hosszú feszítőkötél tart meg. Szélessége a talpnál 65 cm, középen 14,65 méter, felül 1,39 m. A vasszerkezet teljes tömegét kettő, egymással szembe fordított, porcelán csonkakúp és az ezekre ágyazott acélfélgömbök tartják. A porcelánkúpok 9 cm vastagok, üregesek és a súlyterhelés mellett a kellő szigetelést is biztosítják.

Kultúra

Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár

A három városban, Százhalombattán, Szigetszentmiklóson és Tökölön megrendezett Summerfest Folklórfesztivál a barátság, a béke, a kulturális sokszínűség és a szolidaritás fesztiválja. A nagyszabású, közel 1000 külföldi részvételével zajló folklórtalálkozót 1994-ben tartották meg először. Azóta nincs nyár Summerfest nélkül: minden évben Dél-Amerikától Európán és a volt szovjet tagköztársaságokon át a Távol-Keletig és Óceániáig terjed azoknak az országoknak a sora, amelyeknek néptáncosai és zenészei bemutatják kultúrájukat. A programok között neves magyar fellépők is szerepelnek, de a fesztivál a fogyatékkal élőknek ugyanúgy lehetőséget biztosít fellépésre, mint ahogy koncertek, színházi előadások, gyermekprogramok és ökumenikus istentisztelet is helyet kap a Summerfesten.

Szöveg: Ambrus Vilmos, Gere Ágnes

Fotók: Engyel Gábor, Fajta Attila, Ghile Gábor, Zamody Gábor, Várszegi Róbert